Néptánc

Balogh János - Gunszt Andrea: Tüzet viszek
Tánchagyományok és táncos népszokások a történelmi Baranyában
Janus Pannonius Muzeum, Néprajzi Osztály, 2015.

Balogh János: A baranyai néptánckutatás forrásai
Kéziratos és filmes gyűjtések annotált jegyzéke (1941-1981)

Előszó

1978-ban, egykori mesterem, Bodai József szerkesztésében megjelent a Tánckutatás és tánchagyomány Dél-Dunántúlon c. tanulmánykötet. Az itt közölt munkákból kiderült, hogy a körülöttünk lévő megyék tánchagyományainak feldolgozása már jóval előbb megtörtént, és a megjelent tanulmányok mellett a helyi hagyományok ismerete természetes része a táncegyüttesek munkájának.

 

E kötetben Andrásfalvy Bertalan számba vette az elérhető forrásokat – többek között saját gyűjtéseit is – mintegy előkészítve a később megszületendő analitikus munkákat. Tanulmánya meghatározta a kutatók előtt álló további feladatokat is.
Ezen, a kijelölt ösvényen indultunk most el újra, 30 évnyi csend után.
Molnár Péterrel közösen kezdtük meg a források összegyűjtését, melyhez a legfontosabb, és szinte egyetlen kiinduló pontot Andrásfalvy Bertalan tanulmánya jelentette. Nélkülözhetetlen segítséget kaptunk ebben a munkában az MTA ZTI Néptánc Osztályáról Pálfy Gyulától, és Fügedi Jánostól, Felföldi László támogatása mellett, valamint a Janus Pannonius Néprajzi Múzeum munkatársaitól és vezetőjétől, Begovácz Rózsától.
E gyűjtemény, és a közelmúltban megjelent számos szakdolgozat, tanulmány, könyv a tanúja, hogy komolyan vesszük a feladatot.
A gyűjtéseket és az összefoglaló iránymutatásokat követően, most megtettük a harmadik lépést a kijelölt ösvényen. S ezt még továbbiak követik majd.
Jelen kötetben kiadott forrásközlés egy nagyobb, átfogóbb monográfia előmunkálatainak eredménye.
A Baranya tánchagyományainak teljes körű feldolgozását célzó lejegyzések, elemzések, és az azt követő feldolgozás elengedhetetlen feltétele a rendszerezett, és annotált forrásanyag. Az itt közölt gyűjtemény a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete Néptánc Osztálya, és a Baranya Megyei Janus Pannonius Néprajzi Múzeum Archívumaiban őrzött forrásokat sorakoztatja fel.
Természetesen tudomásunk van egyéb forrásokról is, melyekhez még nem fértünk hozzá, de az anyaggyűjtést 2011 októberében le kellett zárnunk, a kötet megjelenéséhez. A lejegyzett forrásanyag azonban így is elegendő mind mennyiségben, mind minőségben ahhoz, hogy közzé tegyük a szakma számára is.
A fellelt anyagok minősége nem egyenletes, és ez tükröződik a szöveges ismertetőkben is. Bármennyire is igyekeztem, megoldhatatlan feladat a sokféle minta alapján végzett gyűjtési anyagok témába sorolása. Ezért néhol bizony maradtak üresen sorok.
A cél, egy könnyen kezelhető, áttekinthető katalógus létrehozása volt, melyben egy nagyjából azonos minta mentén, általában azonos sorrendben találhatóak meg az azonos halmazba tartozónak vélt információk. Ezért ez a munka természetesen nem teljes, és nem is végleges.
Az annotációval ellátott források mellett még bőven találhatók olyanok, melyeknél pusztán a jegyzőkönyvek adatait közöltem, Ennek két fő oka, hogy a nagy mennyiségű anyagból csak azokat kívántam szemléltetni, melyek még publikáltak, nem kerültek feldolgozásra, illetve e forrásközlés keretében a mai Baranya megyéhez tartoztak.
A kötet végére csatolt írásmutatványok csupán „leegyszerűsített„ (a nagyközönség számára is olvasható forma, hétköznapi táncírás) szemelvények a lejegyzett anyagból. A hosszú és nehéz feladatot jelentő fordítás még nem teljes.
Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a következőkben teljes, minden etnikai csoportra, és nemzetiségre kiterjedően összefoglalhassuk a Sokszínű Baranya tánchagyományát.
E gyűjtemény ennek a kezdeti munkáiról ad számot.

Pécs, 2011. október 10.

Megrendelhető: Balogh Jánosnál
baloghj@pelikantanc.hu vagy +36-30/401-5125

 

 

Bánfi Rita: Baranyai gyermekjátékok
Néphagyomány a jövő műveltségében

„... Örömmel tapasztalom, hogy egyre divatosabbak az óvodákban és iskolákban tartott délutáni foglalkozások, játszóházak, néptánc órák. Ennek különösen nagy jelentőséget tulajdonítok, hiszen minél korábban ismerkednek meg a gyermekek a néphagyomány nyújtotta érzelemvilággal és gondolkodásmóddal, annál inkább képesek későbbi életük során helyesen dönteni. Jelen könyvvel is az ilyen irányú törekvéseket szeretném segíteni és egyben serkenteni. Pécsett és környékén nagy igényt látok saját néphagyományainknak a gyermeknevelésben történő felhasználására, mind az intézmények (óvodák, iskolák), mind pedig a szülők részéről. Mindazon családok és pedagógusok, akik valamilyen formában kipróbálták már gyerekeikkel az önfeledt népdaléneklést, a verseny nélküli népi játékokat és a néptáncot, egyértelműen felismerték azok pozitív hatását, és immár tudatosan használják is azokat. A baranyai pedagógusok ugyan igen kreatívak, de többnyire régi és nehezen beszerezhető kiadványokból kell dolgozniuk (kivételt képeznek ez alól Lázár Katalin újabb játékközlései, ahol találhatunk számos baranyai adatot is), és ez a felismerés vezetett korábbi szakdolgozatom témájának kiválasztásakor. Bár a kutatás során folyamatosan kerülnek elő elfeledett játékgyűjtések, így a munka még közel sem tekinthető befejezettnek, jelenlegi célom e könyvvel az általam kiválogatott baranyai gyermekjátékok rendszerben való közlése a gyakorlati felhasználás megkönnyítése érdekében; a játéktanítás módszertanáról való gondolataim lejegyzése; és a különböző korcsoportoknak szóló játékfűzések összeállításához történő útmutatás. Nem titkolt szándékom, hogy a Baranyában élő és dolgozó pedagógusok saját lakóhelyük gyermekjátékait használhassák fel munkájuk során, és hogy ehhez kézzelfogható, érthető és szakértő segítséget kapjanak. E könyv 250 valaha felgyűjtött baranyai gyermekjátékot tartalmaz, ebből 196 még nem jelent meg nyomtatásban. A gyűjtésből kihagytam a Baranyában élő idegen ajkú népek játékait, és csak a magyar gyermekjátékokra koncentráltam. A Lázár Katalin-féle játékrendszerezésben helyet kapó találós kérdésekkel ehelyütt szintén nem foglalkozom, bőségük folytán azok közlése ugyanis egy külön dolgozatot igényelne. Ezen hiányosságok pótlására azonban célkitűzésként is tekintek, amelyek teljesítésével lenne teljes a baranyai játékanyag feldolgozása…”

Beszerezhető: Bánfi Ritánál
+36-20/541-1209

 

Kirch Zoltán: Kémes és Szaporca táncai és táncélete.
Az ormánsági kanásztánc tanításának módszertana, hat modul órában
MTF, szakdolgozat, 2008.
*.pdf - letöltés

Kirch Zoltán: A sokszínű Baranya táncai I.
(Kémes-Szaporca-Cun, Hosszúhetény, Magyaregregy)
NIM dolgozat, 2011.
*.pdf - letöltés

Kiss Gábor: "Magyarnak maradni"
Horvátországi magyar örökség (Szentlászló)
*.pdf - letöltés...

Kurucz Ildikó

Németh Csilla: Magyaregregyi lakodalmas
A Magyaregregyi ugrós tanításának módszertana
MTF, szakdolgozat, 2008.
*.pdf - letöltés

Papp János: „Élő emberi örökség”
Egy falusi hagyományőrző együttes története, Hosszúhetény
http://www.muharay.hu/img/file/hosszuheteny.pdf

Albert István: Az egyházaskozári csángó hagyományőrző együttes története
*.pdf - letöltés...

Bátai "Sárköz" Néptáncegyüttes: Bátai néptáncgyűjtések
http://www.sarkoz.extra.hu/neptancgyujtes.html

Kozármislenyi Szövetkezeti Néptánccsoport (1957-1966) rövid története
http://jozsagergely.extra.hu/page.php?6

Berkes Eszter: A szlavóniai magyar népsziget tánchagyományai (1967. november)
Életünk, 1973. 06. 05.
http://adattar.vmmi.org/cikkek/1665/letunk_1973.06._05_berkes_tanchagyomany.pdf

Varga Sándor: Egy hegyháti falu magyar lakosságának hagyományos tánckultúrájáról
Folkszemle, 2013. november
http://folkradio.hu/folkszemle/varga_hegyhat/index.php

Simon Fruzsina: Magyaregregyi gyermekjátékok
és alkalmazási lehetőségeik az óvodában
KE-PK, Szakdolgozat, 2014.
*.pdf - letöltés...

Ruzsinszky Emma: Hosszúhetényi gyermekjátékok a néptáncórán
KE-PK, Szakdolgozat, 2015.
*.pdf - letöltés...

Koch Mónika: Hosszúhetény népi hagyományai és megjelenésük a helyi óvodai nevelésben
KE-PK, Szakdolgozat, 2016.
*.pdf - letöltés...