Baranya magyar néprajzi csoportjai

(Zentai János nyomán)

 

1. Ormánsági néprajzi csoport

Drávafok , Markóc, Bogdása, Drávaiványi , Sósvertike , Sellye, Marócsa , Kákics , Okorág, Mónosokor , Gyöngyfa (az egykori Hernádfából és Rónádfából egyesült), Magyarmecske, Csányoszró (azelőtt Kiscsány és Oszró), Besence, Nagycsány, Kemse, Zaláta, Piskó, Vejti, Luzsok, Vajszló, Páprád, Bogádmindszent (Czinderybogádból és Újmindszentből egyesült), Sámod, Baranyahidvég, Hirics, Kisszentmárton, Сún, Adorjás, Kórós, Rádfalva, Drávapiski, Kémes, Szaporca, Tésenfa, Drávacsepely, Drávacsehi, Drávapalkonya , Kovácshida , Drávaszerdahely, Márfa, Diósviszló.

Szava átmeneti község Drávaszög felé.

Összesen 42 község.

 

2. Szigetvidéki néprajzi csoport

Vásárosbéc, Magyarlukafa , Somogyhatvan, Somogyviszló , Csertő, Somogyapáti, Merenye, Patapoklosi (eredetileg külön Pata és Poklosi), Basal, Zsibót, Nyugotszenterzsébet, Nagyváty, Becefa, Tótszentgyörgy, Kisdobsza, Nagydobsza, Nemeske, Molvány, Botykapeterd (azelőtt külön Botyka és Kispeterd), Nagypeterd, Kacsóta, Rózsafa (régebben Büdösfa), Katádfa, Dencsháza, Hobo , Kistamási, Rettend, Gyöngyösmellék, Szörény, Zádor, Kétújfalu (a helység volt Magyarfalu része), Várad, Bürüs.

Összesen 33 község.

 

3. Drávaszögi néprajzi csoport

A Siklós körüli rész, azaz a Külső-Drávaszög községei: Szava (erősen ormánsági jellegű, átmenet a két csoport között), Garé (az ormánsági hatás még itt is jelentős), Turony, Csarnóta, Bisse, Kistótfalu (a felsoroltak a Hegyfődnek nevezett dombos vidéken vannak, ezért lakóit hegyfődieknek is mondják).

Ipacsfa, Terehegy, Drávaszabolcs, Gordisa, Harkány, Máriagyűd, Siklós, Matty, Egyházasharaszti, Nagytótfalu, Kisharsány, Nagyharsány, Siklósnagyfalu, Old, Kistapolca, Beremend és a különálló Peterd (azelőtt Magyarpeterd).

A Belső- Drávaszög magyar népességét ugyancsak megszakítja egy közbeékelődő nemzetiségi sáv. Az északi fele - a Hegyajja - községei: Karancs, Kő, Sepse, Hercegszőlős, Csúza, Vörösmart, a déli rész: - az Ajj - Laskó, Várdaróc, Kopács, Bellye, és végül a legészakibb, különálló Kölked, melyre a Sárköz hatása is rányomta bélyegét.

Összesen 34 község.

 

4. Sárközi néprajzi csoport

Pécsvárad, Zengővárkony, Nagypall, Belvárdgyula (Kisgyula újabban csatlakozott Belvárdhoz), Babarc, Mohács.

Meg kell jegyezni, ezek között teljesen magyar lakosságú ma már nincs. Még a legmagyarabb Zengővárkonyba is települtek be németek.

Tehát öt falu, egy város, összesen 6 település.

 

5. Geresdháti néprajzi csoport

Erzsébet (azelőtt Püspökszenterzsébet, Kékesd, Szellő - egymás mellett - ezekhez kapcsolódik még Nagypall néhány katolikus családja). Ide tartozik és az egyik legjellegzetesebb község a magányos Szebény - az egyetlen magyar falu a megyében, ahol még népviseletben járnak, bár inkább csak az idősebb nők.

Az idegen német lakosság közt levő kis maradványok: Geresd és Lánycsók.

E csoporthoz számíthatjuk Dunaszekcsőt és az ebből újabban külön vált Dunafalvát, valamint a már Tolnában levő Báta katolikus magyar lakosságát.

A nemzetiségek közé ékelődött települések közül egyedül Kékesd maradt tisztán magyarnak - bár a német beköltözés itt is megkezdődött - és a Tolna megyei Báta, a többi erősen vegyes.

Összesen 10 község.

 

6. Kelet-mecsekalji néprajzi csoport

Mecsekszabolcs, Somogy, Vasas, - e három nagy, részben bányászlakosságú községet ma már Pécs városához csatolták - Hird, Hosszúhetény, Mártonfa, Bogád (régebben Püspökbogád), Romonya, Kozármislény (Kiskozárból és Mislényből egyesítve), Pereked, Szilágy, Berkesd, Ellend és a tömbtől elszakadva, délebbre: Egerág, Kisherend . A németség betelepítése Hosszúhetény, Martonfa, Pereked, Szilágy, Kisherend kivételével kisebb-nagyobb részben megbontotta a magyar egységet,

Összesen 15 község.

 

7. Hegyháti néprajzi csoport

Mánfa, Pécsbudafa - e kettő Mánfa néven egyesült, majd Komló várossá alakulásakor ahhoz csatolták - Bános, Mecsekszakál, Abaliget, Kovácsszénája, Husztót, Karácodfa, Szentkatalin, Kisbeszterce, Bakóca, Tormás, Felsőmindszent, Kishajmás, Szatina, Bodolyabér (eredetileg Kisbodolya és Egyházbér), Magyarhertelend, Magyarszék, Mecsekpölöske, Liget, Varga, Felsőegerszeg, Gyümölcsény, Baranyajenő, Sásd (ehhez csatlakozott Hörnyék), Vázsnok, Tarrós, Tékes, Kisvaszar, Ág, Gerényes, Vásárosdombó, Meződ, Jágónak.

A legtöbb faluban németekkel vegyesen laknak.

Összesen 35 község.

 

8. Völgységi néprajzi csoport

Baranyában a következő falvak tartoznak ide: Magyaregregy, Kárász, Vékény és Szászvár - ehhez közigazgatásilag hozzácsatolták az egykor különálló Császtát.

A néprajzi csoport túlterjed a megye határán; Tolnából idetartozik még Máza, Györe, az egykori, Tolna megyei Völgység területét lakó magyarok megmaradt töredéke.

Összesen 7 község.

 

9. Baranyazúgi néprajzi csoport

Alsómocsolád, Mágocs, Csikóstöttös és Kaposszekcső - a két utóbbi már átmenet a hegyháti csoport felé. Végül még hozzátartozik a Tolna megyében levő kicsi magyar sziget, Kisvejke.

Összesen 5 község.

 

10. Közép-baranyai néprajzi csoport

Gyűrűfű (mára teljesen elnéptelenedett, lakatlanná vált, ez a lakosság egyébként már nagyrészt újabb betelepülésű volt), Bükkösd (ennek Megyefa része, amely eredetileg önálló község volt), Dinnyeberki, Helesfa, Cserdi, Boda, Bakonya, Kővágótöttös, Kővágószőllős, Cserkút, Magyarürög, Patacs (e két utóbbit Pécshez csatolták), Málom (szintén Pécshez csatolva), Keszü, Pellérd, Bicsérd, Szentlőrinc, Csonkamindszent, Kacsóta, Szentdénes, Bánfa, Sumony, Királyegyháza (régebben két önálló község volt , Szentiván és Szentgál néven), Szabadszentkirály, Zók (hozzácsatolták Pázdányt), Aranyosgadány (eredetileg szintén két község: Pécsaranyos és Keménygadány), Pécsbagota, Gerde (hozzácsatolva Rugásd), Velény, Görcsöny, Regenye, Szilvás, Szőke, Bosta, Ócsárd, Kisdér, Baksa, Téseny, Kisasszonyfa, Magyartelek, Gilvánfa, Ózdfalu, Tengeri, Hegyszentmárton (hozzácsatolva Alsóegerszeg és Mogyorósd), Siklósbodony, Babarcszőlős, Garé.

Összesen 47 község.